Sziasztok! Ebben a bejegyzésben folytatni fogjuka pár napja elkezdett furulya-tananyagunkat, méghozzá a hanglefogási alapokkal. Mint tudjuk, a ma használatos furulyának 7 + 1 hanglyuka van (a Yamaha esetében 10, mivel az alsó D-és C-hang nagy hanglyuka mellett egy kisebb is helyet kapott), melyeket attól függően, hogy milyen hangot szeretnénk megszólaltatni, kell lefognunk. Amint ezt már a Kezdőknek 2. részében említettem, 15 egészhang áll rendelkezésünkre, melyeket nem árt megtanulnuk, mielőtt a félhangokat is áttanulmányozzuk, íme:

EGÉSZ HANGOK A GERMÁN HANGRENDŰ FURULYÁN AZ ELSŐ-ÉS MÁSODIK OKTÁVBAN

Mielőtt átböngésznénk a hanglefogási táblázatot, fontos megjegyzésem vanszámotokra, amely a következő: bizonyos hangok lefogása a Barokk és Germán hangrendszerű furulyán eltér. Ilyen például az F és az egy "b" előjegyzés esetén B-re módosuló H-hang. Lássuk, hogyan kell a két kritikus hangot kiadni mindkét hangszer-fajtán!

1.) F-HANG GERMÁN HANGRENDSZERŰ FURULYÁN: 0, 1, 2, 3, 4
2.) F-HANG BAROKK HANGRENDSZERŰ FURULYÁN: 0, 1, 2, 3, 4, 6
3.) B-HANG GERMÁN HANGRENDSZERŰ FURULYÁN: 0, 1, 3, 4
4.) B-HANG BAROKK HANGRENDŰ FURULYÁN: 0, 1, 2, 3, 4

A fenti és akésőbbiek során a lenti felsorolásban szereplő hangok melletti számok az ujjak rendjét mutatják a hanglefogásnál. Tehát ehhez híven

a 0=a hátsó hanglyukat lefogó hüvelykujj;
1=bal kéz mutató ujja, amely a furulyatest legfelső, hanglyukat fogja le;
2=bal kéz középső ujja, amely a furulyatesten felülről a második hanglyukat fogja le;
3=bal kéz gyűrűs ujja, amely a furulyatesten felülről a harmadik hanglyukat fogja le;
4=jobb kéz mutató ujja, amely felülről és alulról (is) számolva a negyedik hanglyukat fogja le; 5=jobb kéz középső ujja, amely alulról a harmadik, felülrő számolva pedig az ötödik hanglyukat fogja le;
6=jobb kéz gyűrűsujja, amely alulról a második, felülről számolva pedig a hatodik hanglyukat fogja le;
7=jobb kéz kisujja, amely alulról az első, míg felülről számolva pedig a hetedik hanglyukat fogja le.

A fenti felsoroláshoz híven lássuk akkor a kimaradt hangok lefogási technikáját:

A második oktávban már a 0-ás számmal jelölt értékek negyedelődnk, ami azt jelenti, hogy a hátsó lyukat csak negyedéig kell lefognunk, hogy megkapjuk a nekünk kellő magasabb hangegységet. Az alábbi tábla ebben fog segíteni nekünk.:

Azt még ehhez a témakörhöz meg kell jegyeznünk, hogy az alt-és szopránfurulya hanglefogási skálája merőben más, ugyanis hangolásuk épp a nagyságuk  miatt eltér. Az altfurulya legalsó, kezdő hangja F1, míg legfelső, kezdő hangja F2. Ezzel ellentétben a szoprán furulya C1-D2 hangolású. Ezek ahangolási ráták azt eredményezik, hogy az előbbi esetben C Szoprán, míg a másodikban F-alt furulyáról fogunk beszélni.

Azt azonban, hogy milyen félhangokat hogyan kell lefogni, illetve barokk ujjrendű furulyán miként fogjuk le az egész-és félhangokat, valamint mit takar az előjegyzés a zenében, a következő bejegyzésekben fogom elmondani nektek. Addig is további kellemes napot kívánok mindenkinek ,akia blogomat olvassa!