Sziasztok! Mai, második bejegyzésem a csatornám frissítéseiről fog szólni, ugyanis ma feltöltöttem rá egy újabb videót, mellyel egyidejűleg egy vidseósorozatot kezdtem el rajta. Ez  "Tanulj velem furulyán játszani!" címmel lesz elérhető lejátszási listás cím szerint. Az első részben az egész hangokról lesz szó Germán-és Barokk ujjrendszerű furulyán. Az alábbiakban megtakinthetitek az aktuális felvételt.:

Sziasztok! Szép délelőttöt mindenkinek, mai bejegyzésemben folytatni fogjuk az egész hangok lefogásának megtanulását, mégpedig a Barokk ujjrendszerű szoprán furulyával. Ha érdekel benneteket ennek a hangszerfélének a hanglefogási technikáival első és második oktávban, tartastok velem a továbbiakban!:

HANGLEFOGÁS BAROKK UJJRENDSZERŰ SZOPRÁN FURULYÁN

Amint ezt előző tanulmány-részeinkből már tudjuk, a furulyának két hangrend szerinti osztályozása van, amely a következő: Germán (G) és Barokk (B). Ennek megfelelően bizonyos hangok lefogási techniájának egy részét is átvettük érintőlegesen az utóbbi hangszer esetében, viszont, mivel nekem is vanilyen hangszerem, bátorkodtam előhozakodni ezzel a témával is. Elevenítsük fel a két kritikus hangot, melyek lefogása mrőben eltér a Germán ujjrendétől!

Az előző "Hanglefogások"-részből azt is megállapíthattuk, hogy a számrendszer, melyet alkalmaznak a furulya esetében, az ujjak rendjét jelölik bizonyos hangok lefogásánakesetében, melyekből nekünk most a fenti, rövidke táblázat esetében a következő képpen alakunak:

1.) Bal kéz hüvelykujj (0), bal kéz mutatóujj (1), balkéz középsőujj (2), bal kéz gyűrűsujj (3), jobb kéz mutatóujj (4),  jobb kéz gyűrűs ujj (6) - F-HANG I. VERZIÓS LEFOGÁSA

2.) Bal kéz hüvelykujj (0), bal kéz középsőujj (2), bal kéz gyűrűsujj (3), jobb kéz mutatóujj (4) - B-HANG I. VERZIÓS LEFOGÁSA

A legtöbb hanghoz - mint fentebb is láthattátok a két hang esetében - több lefogási technika is társul, ezeket azonban majd a félhangok részletezésénél fogjuk megismerni bővebben. Most azonban lássuk a teljes Barokk rendszerű hanglefogási táblát a témánkbanszereplő szoprán furulyánál!:

Sziasztok! Ma útjára indítok egy cikksorozatot a hangszeren való tanulást illetően azoknak, akik szeretnének megtanulni játszani furulyán és hegedűn. Ebben a két hangszerhez kapcsolódó, több oldalnyi tanulmányi jegyzetem lesz segítségemre, valamint mindaz, amit eddig más emberektől hallottam és tanultam meg. Azért gondoltam, hogy szeretnék cikkeket írni ezekről a hangszerekről, mert ebben az évben múlt 10 éve, hogy furulyán játszom, hegedű alapjait pedig már azelőtt megtanultam, hogy a kezeimbe foghattam először a STAGG márkájú, fekete, 4/4-es hegedűmet. :) Elsőként a furulyáról fogok rövid cikket írni nektek, vágjunk is bele akkor!:

A FURULYA RÖVID HANGSZERTÖRTÉNETE

A furulya a legrégebbi fúvós hangszereink egyike, ugyanis már az archeológiai kutatások is megerősítették, hogy az ókorban is használtak hasonló hangszereketazókori kelták és germánok. A ma használatoshoz hasonló furulya feltűnése azonban a 11. századig váratott magára, majd a reneszánsz kor egyik legkedveltebb hangszerévé vált. Abban a korban azonban a három lyukú változatavolt elterjedtebb, ugyanis a zenész csak egy kézzel játszott rajta, ami azt eredményezte, hogy a fából készült furulyájának felesleges lyukait faggyúval betömködte (egy kezes furulya). Később a barokk kor zenekarainak kedvelt tartozékaként tűnt fel, azonban fokozatosan kiszorította a 20. századtól kezdve a fuvola megjelenése a zenekari játékból.
A furulya egy aerofon, fúvós hangszer, melynek kevésbé ismert nevei még a csőrös-és egyenes fuvola is. Ez a két név azért ragadt rá, mert a harántfuvolával ellentétben fúvókája a levegőbefúvás irányában áll. Mivel a furulyán megszólaltatott hangok több oktáv terjedelműek, így fafúvós hangszernek is nevezhető. A hang úgy jön létre, hogy a sípon keresztül befúvott levegő egy ék alakú akadályba ütközik, mely a furulya hangszertestének rezgését gerjeszti. A befúvott levegő sebessége különböző fúvási technikák segítségével változtatható: például, ha erősebb hangot szeretnénk létrehozni, a nyelvünket röviden a síphoz nyomjuk, így létrehozva a staccato-hangnemet.
A furulyának négy csoportja van, melyek a következők:

• Szopránfurulya
• Altfurulya
• Tenorfuurlya
• Basszus furulya

A legismertebb, és egyben a zenetanításnál is jól ismert változata a Barokk hangrendszerű szporán és szopraino furulya. Azt azonban, hogy honnan tudjátok megkülönböztetni, hogy Germán vagy Barokk hangrend szerint van hangolva hangszeretek, a következő cikkben fogom elárulni, ahogyan azt is, hogy hány oktáv terjedelemmel bír eme kicsi, ám csodálatos hangú hangszer. :)

Amint ezt a tegnapi belegyzésemben említettem, barátnőmmel készülünk egy újabb csajos napra, és Dunakeszi lesz a célpontunk. Már aznap, amikor eldöntöttük az utazást, elkezdtem utánanézni a tanulnivalónak, és nem olyan régen végeztem a város történelmének címszavakba szedett anyagának leírásával, tegnap pedig leírtam a három katolikus templom rövid történetét, az egyik esetében (Szent Mihály-templom) egy kis harangokkal kapcsoaltos infót is lejegyeztem. Kereken 3 hetem van megtanulni az anyagot, hiszen idegenvezetőnek állok arra a pár órára, amiben a városban téblábolunk majd, és szeretnék hiteles lenni. Igaz, előnyben vagyok, mert már elég sok dolgot megtanultam egy átolvasás után, de azért még sokszor át kell néznem, tanulmányoznom, hogy fixen tudjak mindent. Nagyon várom már az utat, de előtte még vár rám egy személyes procedúra  lezongorázása a lekhelyemen lévő önkormányzatnál...