Kezdőknek#4 - Egész hangok lefogása Barokk ujjrendszerű furulyán
Sziasztok! Szép délelőttöt mindenkinek, mai bejegyzésemben folytatni fogjuk az egész hangok lefogásának megtanulását, mégpedig a Barokk ujjrendszerű szoprán furulyával. Ha érdekel benneteket ennek a hangszerfélének a hanglefogási technikáival első és második oktávban, tartastok velem a továbbiakban!:
HANGLEFOGÁS BAROKK UJJRENDSZERŰ SZOPRÁN FURULYÁN
Amint ezt előző tanulmány-részeinkből már tudjuk, a furulyának két hangrend szerinti osztályozása van, amely a következő: Germán (G) és Barokk (B). Ennek megfelelően bizonyos hangok lefogási techniájának egy részét is átvettük érintőlegesen az utóbbi hangszer esetében, viszont, mivel nekem is vanilyen hangszerem, bátorkodtam előhozakodni ezzel a témával is. Elevenítsük fel a két kritikus hangot, melyek lefogása mrőben eltér a Germán ujjrendétől!
F-HANG
0 1 2 3 4 - 6 - ; 0 1 2 3 - 5 6 7
B-HANG
0 - 2 3 4 - - - ; 0 1 2 - 4 5 - -
Az előző "Hanglefogások"-részből azt is megállapíthattuk, hogy a számrendszer, melyet alkalmaznak a furulya esetében, az ujjak rendjét jelölik bizonyos hangok lefogásánakesetében, melyekből nekünk most a fenti, rövidke táblázat esetében a következő képpen alakunak:
1.) Bal kéz hüvelykujj (0), bal kéz mutatóujj (1), balkéz középsőujj (2), bal kéz gyűrűsujj (3), jobb kéz mutatóujj (4), jobb kéz gyűrűs ujj (6) - F-HANG I. VERZIÓS LEFOGÁSA
2.) Bal kéz hüvelykujj (0), bal kéz középsőujj (2), bal kéz gyűrűsujj (3), jobb kéz mutatóujj (4) - B-HANG I. VERZIÓS LEFOGÁSA
A legtöbb hanghoz - mint fentebb is láthattátok a két hang esetében - több lefogási technika is társul, ezeket azonban majd a félhangok részletezésénél fogjuk megismerni bővebben. Most azonban lássuk a teljes Barokk rendszerű hanglefogási táblát a témánkbanszereplő szoprán furulyánál!:
Kezdőknek#3 - Egész hangok lefogása Germán ujjrendszerű furulyán
Sziasztok! Ebben a bejegyzésben folytatni fogjuka pár napja elkezdett furulya-tananyagunkat, méghozzá a hanglefogási alapokkal. Mint tudjuk, a ma használatos furulyának 7 + 1 hanglyuka van (a Yamaha esetében 10, mivel az alsó D-és C-hang nagy hanglyuka mellett egy kisebb is helyet kapott), melyeket attól függően, hogy milyen hangot szeretnénk megszólaltatni, kell lefognunk. Amint ezt már a Kezdőknek 2. részében említettem, 15 egészhang áll rendelkezésünkre, melyeket nem árt megtanulnuk, mielőtt a félhangokat is áttanulmányozzuk, íme:
EGÉSZ HANGOK A GERMÁN HANGRENDŰ FURULYÁN AZ ELSŐ-ÉS MÁSODIK OKTÁVBAN
Mielőtt átböngésznénk a hanglefogási táblázatot, fontos megjegyzésem vanszámotokra, amely a következő: bizonyos hangok lefogása a Barokk és Germán hangrendszerű furulyán eltér. Ilyen például az F és az egy "b" előjegyzés esetén B-re módosuló H-hang. Lássuk, hogyan kell a két kritikus hangot kiadni mindkét hangszer-fajtán!
1.) F-HANG GERMÁN HANGRENDSZERŰ FURULYÁN: 0, 1, 2, 3, 4
2.) F-HANG BAROKK HANGRENDSZERŰ FURULYÁN: 0, 1, 2, 3, 4, 6
3.) B-HANG GERMÁN HANGRENDSZERŰ FURULYÁN: 0, 1, 3, 4
4.) B-HANG BAROKK HANGRENDŰ FURULYÁN: 0, 1, 2, 3, 4
A fenti és akésőbbiek során a lenti felsorolásban szereplő hangok melletti számok az ujjak rendjét mutatják a hanglefogásnál. Tehát ehhez híven
a 0=a hátsó hanglyukat lefogó hüvelykujj;
1=bal kéz mutató ujja, amely a furulyatest legfelső, hanglyukat fogja le;
2=bal kéz középső ujja, amely a furulyatesten felülről a második hanglyukat fogja le;
3=bal kéz gyűrűs ujja, amely a furulyatesten felülről a harmadik hanglyukat fogja le;
4=jobb kéz mutató ujja, amely felülről és alulról (is) számolva a negyedik hanglyukat fogja le; 5=jobb kéz középső ujja, amely alulról a harmadik, felülrő számolva pedig az ötödik hanglyukat fogja le;
6=jobb kéz gyűrűsujja, amely alulról a második, felülről számolva pedig a hatodik hanglyukat fogja le;
7=jobb kéz kisujja, amely alulról az első, míg felülről számolva pedig a hetedik hanglyukat fogja le.
Kezdőknek#2 - A furulya hangrendszere és oktáv-terjedelme
Sziasztok! Ma folytatni fogjuk a furulyáról szóló cikksorozatunkat, és alap tanulmányainkat a hangszer hangolási rendszerével és oktáv terjedelmével. Ha érdekel benneteket ez a cikk is, tartsatok velem a továbbiakban!:
A FURULYA HANGOLÁSI RENDSZERE ÉS HANGTERJEDELME
Mielőtt elkezdenék e két témáról beszélni, először térjünk ki egy kicsit a hangközökről, mely a hangszeres tanulmányaink alapját adják! Hangközökről akkor beszélünk, ha két, egymással egy időben megszólaló hang áll egymás mellett. Ebből a furulyára - és majd a későbbiek során a hegedűre is igaz lesz - az oktávos hangköz a jellemző. De mi az oktáv? Az oktáv egy germán-latin-olasz eredetű zenei elnevezés, melyet német részről az Oktave, latin esetben az octavus, míg olasz részről pedig az octo-szavakból származtatnak, és mindegyik jelentése nyolc. Ebből következik, hogy az oktáv egy hét hangból álló, 8 hangterjedelmű diatonikus hangsor . Ebből jelen esetben taglalt hangszerünk, a furulya 2 oktáv hangterjedelemmel rendelkezik, melyek 15 egész-és 12 félhangból állnak.
Továbbá a hangszer esetében általában az is szempontot képvisel, hogy milyen hangrendszer szerint van behangolva. Hagolási típus szerint kettő változata van a furulyának: Germán és Barokk. A legelterjedtebb ezek közül zeneisokai oktatásban vagy általános iskolai furulya szakkörök esetén a barokk hangrendszerű furulya. Azt, hogy nektek jelen esetben melyik fajta van, az újabb, három részre szedhető hangszerek esetében sokkal könnyebb megállapítani, mint a hagyományos fa hangszereknél. Hogyan is lehet ezt megtenni?
A furulya tokján sok esetben a márkanéven kívül az is szerepel, melyik hangrendszer szerint van hangolva, de ez ritka. Például a Yamaha szoprán hangszerei ilyenek.
A furulya hátsó, egyetlen hanglyuka fölötti betű-faragat is megoldást jelent kétségeink eloszlatására: ha a lyuk fölött "B" van, Barokk, ha pedig "G", akkor germán hangrendszerű hangszer tulajdonosai vagyunk.
Ennek megfelelően bizonyos hangok lefogása is változik a hangszer két fajtáját illetően. Az azonban, hogy mely hangok lefogási technikája tér el egymástól, a következő cikk témája lesz. Tartsatok velem akkor is, további kellemes napot kívánok nektek a következő poszt megjelenéséig! :)
Sziasztok! Ma útjára indítok egy cikksorozatot a hangszeren való tanulást illetően azoknak, akik szeretnének megtanulni játszani furulyán és hegedűn. Ebben a két hangszerhez kapcsolódó, több oldalnyi tanulmányi jegyzetem lesz segítségemre, valamint mindaz, amit eddig más emberektől hallottam és tanultam meg. Azért gondoltam, hogy szeretnék cikkeket írni ezekről a hangszerekről, mert ebben az évben múlt 10 éve, hogy furulyán játszom, hegedű alapjait pedig már azelőtt megtanultam, hogy a kezeimbe foghattam először a STAGG márkájú, fekete, 4/4-es hegedűmet. :) Elsőként a furulyáról fogok rövid cikket írni nektek, vágjunk is bele akkor!:
A FURULYA RÖVID HANGSZERTÖRTÉNETE
A furulya a legrégebbi fúvós hangszereink egyike, ugyanis már az archeológiai kutatások is megerősítették, hogy az ókorban is használtak hasonló hangszereketazókori kelták és germánok. A ma használatoshoz hasonló furulya feltűnése azonban a 11. századig váratott magára, majd a reneszánsz kor egyik legkedveltebb hangszerévé vált. Abban a korban azonban a három lyukú változatavolt elterjedtebb, ugyanis a zenész csak egy kézzel játszott rajta, ami azt eredményezte, hogy a fából készült furulyájának felesleges lyukait faggyúval betömködte (egy kezes furulya). Később a barokk kor zenekarainak kedvelt tartozékaként tűnt fel, azonban fokozatosan kiszorította a 20. századtól kezdve a fuvola megjelenése a zenekari játékból. A furulya egy aerofon, fúvós hangszer, melynek kevésbé ismert nevei még a csőrös-és egyenes fuvola is. Ez a két név azért ragadt rá, mert a harántfuvolával ellentétben fúvókája a levegőbefúvás irányában áll. Mivel a furulyán megszólaltatott hangok több oktáv terjedelműek, így fafúvós hangszernek is nevezhető. A hang úgy jön létre, hogy a sípon keresztül befúvott levegő egy ék alakú akadályba ütközik, mely a furulya hangszertestének rezgését gerjeszti. A befúvott levegő sebessége különböző fúvási technikák segítségével változtatható: például, ha erősebb hangot szeretnénk létrehozni, a nyelvünket röviden a síphoz nyomjuk, így létrehozva a staccato-hangnemet.
A furulyának négy csoportja van, melyek a következők:
Szopránfurulya
Altfurulya
Tenorfuurlya
Basszus furulya
A legismertebb, és egyben a zenetanításnál is jól ismert változata a Barokk hangrendszerű szporán és szopraino furulya. Azt azonban, hogy honnan tudjátok megkülönböztetni, hogy Germán vagy Barokk hangrend szerint van hangolva hangszeretek, a következő cikkben fogom elárulni, ahogyan azt is, hogy hány oktáv terjedelemmel bír eme kicsi, ám csodálatos hangú hangszer. :)
Római Katolikus Dallamok újra: RKI/296. Magyarok fénye... - furulyán
Sziasztok! Mai, második bejegyzésem a szombat miatt esedékes ünnep okán írom, ugyanis ebben az évben augusztus 20. hétvégére esik . Ez alkalomból elkészítettem egy rövid hangszeres videót, melyben először láthattok játszani furulyámon. Egy Római Katolikus Ének et fogok eljátszani az alábbi felvételben, mely száma szerint a 296., és címe Magyarok fénye... . Íme az aktuális felvétel.:
A kérdést a realitások talaján maradva sokkal könnyebb megválaszolni,mint gondolnánk, ugyanis valóban ez a helyzet. Hónapokkal ezelőtt még csak álmodoztam arról, milyen lehet hegedűn játszani, melyen való előadás alkalmával akár érzelmeit is kimutathatja művésze, ugyanez az altfurulyára is értetődő. Most azonban ez valósággá vált számomra. Alig 2 hónapja az utólag, míg lassan 1 hónapja az előzőleg említett hangszer boldog tulajdonosává léptem elő.